A Banshee azoknak ajánlott, akik nem szeretik a lassú szötyörgést, az álomittas kezdést, a lassú karakterépítést. Itt az első percben szabadul emberünk a börtönből, a második percben már kokettál és megdug egy pincérnőt egy bár raktárhelyiségében, a harmadikban ellop egy autót, a negyedikben egy transzszexuális férfi (nő?) berendezési tárgyait zúzza szét. Az ötödik percben autós üldözést láthatunk Manhattanben, a hatodikban pedig már lőnek is rá. Erős kezdés, pénzt is toltak alá, és valahol szörnyű látni, hogy hat perc alatt több a látványos akciójelenet a Cinemax sorozatában, mint egy egész évadnyi Hacktionben.

 


Az USA-ban január 11-én indult, azaz bőven időben vagyunk, hogy bekapcsolódjunk, pláne, hogy itthon nagyjából fél év, mire valamelyik tévé esetleg észbe kap. A főszereplő az új-zélandi Anthony Starr, akinek első komolyabb munkája Xena mellett volt egykoron: nőknek biztos bejön. Van egy horvát lány is a stábban, Ivana Miličević, akit szülei ötévesen vittek az Államokba: ő számos sorozatban kapott már kisebb-nagyobb szerepet. A főgonoszt a dán Ulrich Thomsen alakítja, noha szerepe szerint amis lenne, aki nem tartja a tradíciókat.
 


A történet a pennsylvaniai Banshee nevű településen játszók nagyrészt: „kisváros nagy titkokkal”, így szól a szlogen, de azért ne egy szottyadt kis porfészket képzeljünk el, vannak ott toronyházak is, nyüzsgő belvárossal. Titkok pedig lesznek, ezek nélkül nem működhetnek az összefüggő sztorit hosszabban feldolgozó szerializált sorozatok.

Itt egy fickó szabadul a börtönből – mondjuk a 15 év fegyház nem látszik rajta, különösebben nem megviselt – és felkeresi volt párját, aki közben férjhez ment, látszólag boldog, gyerekeket szült. Ebbe a kertvárosi, felszínes boldogságba rondít bele a sittes főszereplő, aki ráadásul egy sötét, homályos ügy miatt még egy tízmillió dolláros zsákmányt is követel, pontosabban az ő jussát belőle. A sztorit nem írjuk le, hogy maradjanak fordulatok, meglepetések, de az első epizódban bőven történik annyi, mint komplett mozifilmekben (és akkor még nem is említettük az orosz szálat). Szépen fényképezett, lendületes - és szó szerint is ütős sorozat.