A 2014-es Media Platform konferencia látogatói elsőre szervezési problémákkal szembesültek, közel egy órán át kellett sorban állnia a meghívottaknak és a fizetős vendégeknek, hogy megkapják kártyájukat, és bejuthassanak a Syma-csarnok megfelelő részeire. Az ácsorgás méla unalmát pár összekoszolt és művérrel meglocsolt zombilány felbukkanása törte meg, őket a FOX fizeti, és a Walking Dead újabb évadjának premierjét reklámozzák (bent már paradicsomlevet kínálva, zombihoz képest kedves mosollyal és ép fogazattal).

Benn a TV2-csoport építette talán a legnagyobb standot, körbebástyázva pálmákkal, ezzel népszerűsítve az Éden Hotel című valóságshow-t, amely első két évadját még a Viasat3 adta itthon. Utóbbinak hozott ugyan gyakran 8-10 százalékot is, de nem volt pénze a folytatásra, így a TV2 csapott le rá, és a SuperTV2 adja majd 2015-ben. A standon bizonyára a konferenciára ellátogató kábeleseket győzködik, hogy ki ne hagyják a kínálatukból a csatornát, mert különben népharag söpri el őket.

Az RTL sem bújt meg a sarokban, nagy standdal van kinn, persze a Celeb vagyok újabb évadja a nagy szenzáció. Ha már itt jártunk, egy bátorságpróbás játék keretében kihalásztunk egy pingponglabdát pár tucat bogár közül, és ettünk két sült szöcskét. Csak a látványt kell elfogadni valahogy, ízre csipsz is lehetne. A celebek közül Istenes Bence van kinn déltájban. Néha elslattyog pár birodalmi rohamosztagos a standok között, a komor Inkvizítor nyomában.

Késéssel kezdősnek az előadások. Kéry Ferenc MKSZ-elnök köszöntője és némi minisztériumi beköszönés után Petres István (NMHH, irodavezető) örvendezett azon, hogy Magyarországon 83%-os a kábeltévére előzetők aránya, ami kimagasló a kontinensen. Beszélt röviden az NMHH-UPC megállapodásról, az EU hírközlési politika prioritásairól, az egységes digitális piac megteremtésének vágyáról, a szélessávú fejlesztési tervekről.

Matthias Kurth volt soron, a Cable Europe ügyvezető elnöke, ő messziről rugaszkodott neki, a 25 éve leomlott vasfüggönnyel kezdte. Kiemelte, hogy akkor sem internet, sem okostelefon nem létezett, a technológiai fejlődés felgyorsult, a kábelszektor pedig sokat profitált ebből. „Egy nagy piacot akarunk, és ez új állásokat is jelenthet” – jelezte, hozzátéve, hogy az Apple, a Facebook miatt sokan érezhetik, hogy az új dolgok az USA-ból jönnek, de Európa felzárkózik. Jelezte, hogy a kábelszektor szeretettel várja a magánbefektetőket, amúgy szabad, nem cenzúrázott, legális tartalmakat kínáló internetet akar a Cable Europe. Kurth szerint probléma, hogy külföldön valakinek újra fizetnie kell ugyanazért a szolgáltatásért, amiért hazájában már adott pénzt – ezt meg kell oldani, vélte.

Jöjjön a Netflix?

„Az üzleti modell miatt vagyunk nehéz helyzetben. Hogyan lehet azt biztosítani, hogy mi se veszítsünk előfizetőt az OTT miatt, és hogyan tudunk profitálni abból, hogy megvettük a lineáris jogokat?” – tették fel a kérdést az AMC részéről. Tóth Csaba szerint az USA-ban a Netflix-előfizetők nem bontják fel korábbi kábeles szerződéseiket, így a kettő működhet egymás mellett.

Nem helyettesítő szolgáltatás az OTT: ahogy a mobil internet nem tudja kellően helyettesíteni a szélessávú internetet, úgy az OTT is kiegészítő lesz. Legalizálni kell ezt a szolgáltatást – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.

„A kisebb műsorszolgáltatók miatt lesz szükség alapos szabályozásra, hogy nem maradjanak el végleg a nagyok mögött, amelyek erejüknél fogva is másképp szerződnek” – ez volt az egyik vélemény, mások meg inkább az önszabályozást választanák, és nem szeretnének korlátozásokat. 

Egyre több a tartalomgyártó

A Magyar Telekom részéről Bodócsi Erika beszélt hosszabban az OTT-szolgáltatásokról, olyan szereplőkről, mint az Apple, a YouTube vagy a Netflix. „Piaci aktivitásuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a klasszikus piaci szereplők is egyre többet beszélnek az OTT-ről” – mondta. „Nem az a kérdés, hogyan különböztessem meg a szolgáltatásomat a többitől, hanem az, hogyan tud elsőként ránk találni a fogyasztó” – tette hozzá.

Ha már rászokott a fogyasztó az ingyenes tartalmakra, akkor nehéz elérni, hogy fizessen érte. A zeneiparban tapasztalható némi fejlődés ebben az irányban – vélte Bodócsi, aki szerint tévés fronton nincs megfelelő iparági sztenderd erre. Egyre több a szereplő a tartalompiacon, filmjeik, sorozataik egyre több platformon elérhetőek. Kiemelte, hogy a Castle újabb évadja a TV Gón pár nappal az amerikai premier után már látható lesz, miközben hagyományos tévécsatorna itthon csak később vetítheti ezeket a friss epizódokat.

Ez itt nem az USA

A következő panelbeszélgetésben a szerzői jogok, jogdíjak kerültek elő. Az Artisjus részéről Szinger András elmondta, hogy ha létrejön egy reprezentatív szolgáltatói tömörülés, akkor leül velük a szervezet, hogy az OTT-s jogokról egyeztessen. „Minden új szolgáltatás esetében így járunk el, várjuk a megkeresést” – jelezte. Erre a Magyar Telekomtól Rajki Annamária azzal reflektált, hogy a jelen rendszerben „leülünk egymással, és nem állapodunk meg.” Szerinte fontos kérdés lesz a jövőben, ki mennyit invesztál, de tudni kell, hogy ez nem az USA, itt nem lesz annyi bevétel az OTT-s jogokból, mint kint. „Ideengedhetünk mindenkit, de akkor kihal a kábeltévé itthon. Közösen kell dolgozunk a megoldáson” – magyarázta.

Müller Mihály az Inviteltől egy kisdedes hasonlattal rukkolt elő, szerinte az a helyzet, hogy a kisbaba megpróbál felnőni, de a dadus nem engedi, visszadugja mindig a kis pólyába. „Próbáltunk új tartalomfogyasztási szokásokat meghonosítani, de nagyon sok az akadály, magasak a díjak egy új üzleti modell esetében” – jelentette be. Szerettek volna egy hosszabb, ingyenes, ún. beetető időszakot, hogy rászoktassák felhasználóikat az új tartalmakra, de az Artisjus részéről rugalmatlanságot tapasztalt. A jogdíjakat kezelő szervezet embere erre azzal jött, hogy nekik kötelességük beszedni ezeket az összegeket, az Invitel is több hónap ingyenességet kapott, csak épp másképp értelmezték a tesztidőszakot. A cég állítólag odaszoktatási időként gondolt erre, az Artisjus pedig csak a fejlesztési időszakkal számolt.

Globális verseny, lokális probléma

Rajki Annamária szóvá tette még, hogy azt tapasztalják, hogy a jogokat külön kell fizetni a lineáris és a digitális szolgáltatások esetén, van, hogy többször ugyanazt. „Mi kettős jogosítást érzünk. Amíg ezt tudjuk finanszírozni, addig jó, de idén már ennek határán vagyunk” – vélte. A per lehetősége is elhangzott, de ettől a legtöbb piaci szereplő ódzkodik, mert lépéshátrányt jelentene, ráadásul még az sem teljesen világos, hogy mi számít fogyasztásnak az Artisjus szerint: az egy perc, az öt perc, a másfél óra? „A verseny globális, de a lokális problémák miatt agyonverhet minket a Netflix” – hangzott el.

A szolgáltatók azzal támadták az Artisjust, hogy csak néz felfelé, a jogalkotó felé, amúgy nem csinál semmit, hogy megoldódjon a feszült helyzet. A cég szerint azonban Genf és Brüsszel felé kell inkább tekintgetni, nem felfelé, ugyanis „az egyezmények nem a magyar jogalkotó hatáskörében vannak, hanem nemzetközi szerződésekbe vannak beágyazva.” A lényeg, hogy a kábeloperátorok szerint a zsömléért is csak egyszer fizet az ember a boltban, függetlenül attól, mire használja – és jogszabály-módosítás nélkül jelenleg nem lesz megoldás a problémára.

A konferencia kedd estig tart, később még jelentkezünk.